Régi cikkek kategória bejegyzései

Előző cikkünkben az alábbiakról volt szó:

Néhány kép a kezdeti Windows verziók kezelőfelületéről (Windows 1.0, Windows 3.0, Windows 3.1 NT):




Első, kezdeti Windows változatok (1.01, 2.0, stb.), Windows 3.x, Windows 95 és Compact Edition (CE).

Már 93-ban jelentkezett az igény egy megbízhatóbb, más alapokon fekvő rendszer elkészítésére. A Windows 95 sem hozta a várt megbízhatóságot, bár a népszerűsége ezt a homályba temette.

1993-95: Windows NT 3.51-4.0
Az új rendszert Windows NT-nek (NT=New Technology, új technológia) keresztelték el, mely száműzte a DOS-t (a 95 még erősen épült rá), és egy sor, a megbízhatóságot eredményező újítást vezettek be, mint pl. a védett memóriaterület, a hardverelemek szigorú felügyelete, felhasználónév-jelszó párosításhoz kötött belépés, stb. Újdonságok közé tartozott a preemptív többfelaladatúság, az új fájlrendszer (NTFS), mely több lehetőséget biztosított a FAT-nál, fejlett hálózatkezelés, valamint a már említett stabilitás és biztonság. A 3.51 a 3.x-re, a 4.0 pedig a Windows 95-re emlékeztetett külsejében.

1998: Windows 98
A Windows 98 utódjaként emlegetett 98 is jelentős újdonságokat hozott. Bár kissé későn érkezett, majdnem akkora szenzáció volt, mint a 95 annak idején.
Ezzel a rendszerrel kimondottan az otthoni és a kisvállalatok felhasználóit célozta meg a Microsoft. A korábbi, FAT16 fájlrendszer mellett megjelent a FAT32, mellyel már a 2 GB-nál nagyobb merevlemezeket is lehet egyben kezelni, és a clusterméretekből adódóan gazdaságosabb tárolást tesz lehetővé. Támogatja az USB-t, a DVD-t, megjelent az Active Desktop, és integráltan tartalmazza az Internet Explorert. Rengeteg új meghajtóprogram került a CD-re, ezáltal sok, főleg új hardver egységeket tudott kezelni. Új karbantartó eszközök kerültek a rendszerbe, amely rendszer már apróbb javításokon, kiegészítéseken is átesett, ezáltal stabilabb, gyorsabb és hibatűrőbb lett. Eredeti specifikációk szerint egy 486-os processzorral és 16 MB RAM-mal is működik a rendszer, de elfogadható sebességhez legalább egy Pentium 166-os processzorra és minimálisan 32 MB rendszermemóriára volt szükség.

1999: Windows 98 SE
A Windows 98 továbbfejlesztése, mely néhány apróbb újításokat, erőteljesebb rendszert és jobban támogatott Internet elérést jelent főként. Beépítve tartalmazza az Internet Explorer 5.0-t, természetesen az elődjéhez hasonlóan a rendszerbe integrálva. Megjelent a NetMeeting 3.0, mely lehetővé tette a webkamerás online videotelefonálást. A rendszerbe került a Microsoft DirectX API 6.1, megjelent az internetkapcsolat-megosztási lehetőség. Egyértelműen javult az internet elérésének lehetősége, valamint a drivertámogatás. Ma már az újabb hardvereszközök vagy szoftverek nem is nagyon működnek Windows 98 SE alatti operációs rendszeren. Ebből adódóan elég sok újítást vezettek be, mely támogatja akár a jelenlegi eszközöket is.

1999: Windows 2000
Az NT alapokra épülő rendszer sok, az elődjében működő tulajdonságot hozott magával. Örökölte a híres NT-féle stabilitást, valamint a 98 könnyű, átlátható és szebb kezelőfelületét. Újabb hardver és szoftvertámogatást kapott, már élből kezel sok USB háttértárat és egyéb cserélhető adathordozót (a 98-nál még külön meghajtóra volt szükség). Kezeli a biztonságosabb, és hatékonyabb NTFS fájlrendszert, de emellett használható a FAT16 és FAT32 is. Fontos hangsúly esett a biztonságra, hisz ez a rendszer főként a biztonság jegyében született. A rendszerbe került az automatikus rendszerfájl visszaállító, támogatja a Firewire (IEEE 1394) portot és az infravörös (IrDA) kaput is. A felhasználók biztonságos bejelentkezése is beépítésre került.
A stabilabb, megbízhatóbb működés érdekében néhány programnál/eszköznél megszűnt vagy sérült a kompatibilitás, valamint a hardveregységek közül csak a szigorú megfeleltetési ellenőrzésen átesettek helyezhetők a rendszerbe. Így bár a lefelé kompatibilitás sérült, viszont a Windows 95-98-féle instabil működések és lefagyások jelentősen csökkentek.
Elmondható összességében, hogy a Windows 2000 egy jól sikerült, és megbízható, a Windows XP előtti idők legsikeresebb operációs rendszere lett.

2000: Windows Millennium Edition (ME)
A millenniumi kiadás a 95/98, azaz a neves Windows 9.x utolsó leszármazotta.
Nem sikerült olyan stabilra, mint a 2000, de alapvetően jó multimédia és hálózatkezelést kapott. Az új ?ruhája? szebb, és színesebb lett. Szintén újabb meghajtóprogramok, ezsközök és karbantartók épültek a rendszerbe. A szórakoztatás megkönnyítésére a Windows Médialejátszó 7-et adták a redmondi fiúk. Az új verzió a legismertebb médiaformátumokat is lejátssza, rendezi és szervezi, megkönnyítvén a zenére, videóra éhes felhasználók dolgát. A házi videók könnyű és gyors megszerkesztéséhez még egy alap videoeditort, a Windows Movie Makert adták ajándékba. A Microsoft szerint az ME a 200 kernelére épül, habár sok kritikát kapott instabilitása és összeomlásra hajlamos mivolta miatt. Tény, hogy nem veri stabilitásban a 2000-t, de a 95-98 rendszereknél mindenképpen tökéletesebbre sikeredett. Még egy érdekesség, hogy eltávolították a DOS-t a rendszerből (szintén a stabilitás végett), tehát a rendszert már csak indító floppy segítségével lehetett DOS módban indítani. A telepítő pedig egy processzor-sebességmérőt is tartalmazott, ha a processzorunk sebessége nem érte el a 200 MHz-et, a telepítő nem volt hajlandó felrakni a rendszert. Ez a drasztikus lépés nem tetszett néhány szórakozott kedvű hackernek, és szabadidejükben elkészítették azt a patch-et, mely kikapcsolja a telepítő processzormérését.

A régmúlt bemutatása a végéhez ért, azonban még egyvalami kimaradt: a jelenkor Microsoft-rendszere, a Windows XP. A köetkezőkben ennek történetét és legfőbb jellemzőit fogjuk áttekinteni, a teljesség igénye nélkül. Hiszen az XP-ről vaskos kötetek íródtak, egy cikkben erre nem vállalkozunk.
Tehát folyt. köv, Windows XP...
Forrás: Microsoft.com, PC World 2001/11
-K.I.

Számos cikkben olvashattunk arról, mennyire okolják a film- és zeneipar, valamint a jogvédő szervezetek képviselői a fájlcserélő rendszereket, elsősorban a DC-t. Ma igen nagy mennyiségű adatot osztanak meg a különböző csatlakozási pontokon, a HUB-okon a felkapcsolódott felhasználók. Kétségtelen, rengeteg illegális anyag, főleg mp3 és film tölthető le ily módon. A szoftverekből is beszerezhetünk illegális példányokat.

Vajon követnek-e el bűncselekményt az ezeket töltögetők?
Erre nem biztos hogy egyértelmű választ kaphatunk. Az USA-ban már volt rá példa, hogy börtönbüntetésre ítéltek fájlcserélőket. Magyarországon is a lehető legnagyobb mértékben próbálják visszaszorítani a kalózmásolatokat, illegális anyagokat. Ám a DC népszerűsége ellenére mégis a konkurens (?) BitTorrent (írtunk már róla) viszi a fámát. A töltögetés 2/3-a BitTorrentes felhasználóktól származik.
Azonban a legjobban a filmkészítők próbálják meg elérni a fájlcserélgetés felszámolását. Ezen cégek a kalózmásolatok terjedésének következtében létrejövő bevételkiesést hozzák ellenérvnek. A filmipar legnagyobb bevételkiesése viszont nem a fájltöltögetés miatt van, ám ennek ellenkezőjét hangoztatják. Azért mindenesetre mgpróbálják a "fájlcserélőkre húzni a vizes lepedőt". A törvénykezés szerint ha nem származik bevételünk abból, hogy cserélgetjük a filmjeinket, az nem bűncselekmény. Elég arra gondolni, megvettünk egy remek DVD-t, megnéztük, majd a szomszédunknak kölcsönadtuk. Máris lesittelhetnének emiatt? Bevételünk nincs ebből, hisz nem kértünk pénzt, és a DVD-t is visszakapjuk majd. A fájlmegosztás esetében a szituáció hasonló. Igaz a szomszéd nem mellettünk, hanem messzebb, talán más városban lakik. Miután lehúzta tőlünk a filmet, megnézi, mi nem kértünk érte pénzt, bevételcsökkenéssel nem jár a filmiparnak ezen mesterkedésünk.
Arról nem is beszélve, hogy a tévéből felvett filmekért sem fizetünk.
Valamennyit mégis, hisz fizetjük pl. az üres CD, DVD árában lévő szerzői jogdíjat az Artisjusnak. Ezt a hologramos védjegy is tanúsítja. Egyszóval máris fizettünk. A másik oldalról pedig egy másik jogvédő szervezet (pl. ASVA) épp az ellenkezőjét műveli: megpróbálja a filmcserélőket perelni, börtönbe juttatni.
Ezzel nem álltunk a fájlcserélők pártjára, csak felvetettük, és átgondoltuk a problémát józan paraszti ésszel. Tartsuk tiszteletben a művek előállítóinak munkáját, de nem szükségszerű, hogy a kiadók elsősorban a másolókat tartsák legfőbb ellenségüknek, a bevételkiesés legfőbb okozóinak. Hiszen lassan azon vesszük észre magunkat, hogy egy-két Elton John album letöltéséért többet ülünk a hűvösön, mint egy sorozatgyilkos.

Vagy mégse?
Valamikor régen a tévét, rádiót tartották jogsértőnek, ma a film- és zeneipar egyik legfontosabb marketingeszköze, jelentős bevételhez juthatnak a segítségükkel.
Bizonyára létezik "arany középút", biztos meg lehet mindkét fé érveit hallgatni, és sikerülhet egy közös állapot elérése. Erre is van már példa, hiszen az [origo] zeneáruházában olcsón letölthetjük kedvenc zenéinket, és még jogsértést se követünk el ezáltal. A másik oldalról, sokszor elég drágán vásárolhatjuk meg a legális filmeket, CD-ket. A fájlcserélés következtében talán a jövőben csökkenni fognak a drasztikusan magas árak.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy egyértelműen jogsértő a filmek, zenék, szoftverek pénzért történő árusítása, valamint ezen alkotások módosítása, feltörése, átírása. Kizárólak a cserélgetés jogszerűségére próbálunk fényt deríteni. Az erre szakosodott, a fáljcserélők érdekeit védő civil szervezet nem is oly rég alakult. A MACI néven működő szervezet legfontosabb célja a másolás jogszerűségének elérése. Hollandiában és Kanadában a fájlcserélés teljesen legális tevékenység. Hazánk vajon mikor jut el ebbe a fázisba?
Annak ellenére, hogy különböző módszerekkel próbálják meg visszaszorítani a másolást (másolhatatlan CD-k, DVD-k, törvénykezés), a jelen állapot folytatása esetén nem lehetséges a másolás likvidálása.

És továbbra is állítjuk: a cikkünkben leírt fájlcserélők nem biztos hogy bűnözők. Nem biztos, hogy a (sok kiadó által elérni próbált) hatósági mozgósításoknak elsősorban a fájlcserélőkre kellene pályázniuk, feledve valamilyen szinten emiatt a többi, valóban bűncselekménynek számító tevékenységeket. Mindemellett nem szabad elfelejteni a szerzői jogra vonatkozó szabályokat sem.

Cikkünkben a MACI, p2pInfo, SG.hu írásait vettük alapul, valamint felvázoltuk az ASVA és Artisjus jogvédő szervezetek álláspontját is. Említettünk még emellett külföldi, meg nem erősített forrásból származó példákat és információkat is

-K.I.

A processzor behelyezése nem komoly feladat, de ha valamit elrontunk, akkor akár a processzor tönkremenetelét érhetjük el.Sokan ezért félnek a művelettől. De ha mindenre odafigyelünk, akkor 2 perc alatt megvan az egész.
A filmben látható AMD processzort helyezzük az alaplapon lévő foglalatba. Senkit ne csapjon be: hűtő is kell a procira, bár a filmben mi nem tettünk rá! A hűtőborda felhelyezését egy későbbi filmben mutatjuk be. Ne felejtsük tehát el a bordát se. A teszgép nem let bekapcsolva, nekünk nem kellett bordát tenni a tesztlaborban lévő gépre.

A száraz leírások helyett sokkal jobban illusztrálja a beszerelés teljes menetét ez a film. Azért néhány fontos dolgot itt is leírunk.
A processzor beszerelésénél az alábbiakra érdemes nagyon odafigyelni:

• A processzor nyíllal jelölt sarka (lásd a filmet) pontosan a foglalaton jelölt rész felé essen. A fordítva történő behelyezés nem egyszerű művelet, de ha megtörténik, és bekapcsoljuk a gépet, tönkremehet a processzor vagy az alaplap.


• A hűtő felhelyezésénél óvatosan járjunk el, mert letörhetjük a processzor sarkait (ettől tönkremehet a proci).


• Vigyázzunk, meg ne sérüljön a rögzítőkar. Elég merev, törékeny anyagból szokták készíteni az alaplapgyártók.


• Ha a hűtőborda alján nincs, kenjünk a processzor magjára vékony, egyenletes rétegben szilikon hővezetőt. Lehetőleg ne használjunk ezüstpasztát, mert a magról folyva rövidzárlatot okoz, ezzel tönkre is mehet az alaplap vagy a CPU.


• Ne siessünk el semmit, óvatosan, figyelmesen dolgozzunk. Vigyázzunk arra, hogy az alapvető sorrendet tartsuk be.

Ha az itt leírtak és a videó alapján próbálkozunk CPU-t beszerelni, nem történhet semmi probléma.
Továbbra is várjuk az észrevételeket, kérdéseket, melyre hardveres munkatársaink készséggel válaszolnak.

A videó megtekinthető ide kattintva.

-K.I.

Mi is tulajdonképpen a Bluetooth?

A Bluetooth (magyarul kékfognak fordíthatjuk) rádiófrekvenciás kommunikációs protokoll. Mi is ez? Vegyünk egy egyszerű példát. Ahhoz, hogy két elektromos eszközt összekapcsoljunk, és valamilyen kommunikációt valósítsunk meg köztük, szükség van fizikai kapcsolatra. Leggyakrabban ez a vezeték lehet. A Bluetooth megalkotói egységes kommunikációs rendszert szerettek volna kialakítani a legfontosabb informatikai eszközök (PC és perifériáik, PDA, notebook, mobiltelefon, stb) számára, felesleges kábeldzsungel nélkül. Milyen jó lenne, ha nem kéne százféle kábelt magunknál tartani, százféle csatalkozóval. Fejben tartani, melyik csatlakozó hová is tartozik. A Bluetooth terve egységes protokoll különböző kommunikációs eszközök összekapcsolására. Egy új szabvány azonban nem terjed el olyan könnyen, ehhez kvázi monopolhelyzetre van szükség. Egy kommunikációban fontos az egységes kezelés, hisz nemcsak a felhasználóknak, hanem a gyártóknak sem előny a többféle szabvány, mert nemcsak költséges, hanem nehézkes is. A felhasználó nem köteles fejben tartani, hogy melyik kapcsolathoz milyen szabványra van szüksége. Az egységes kialakítás, mondhatni, elengedhetetlen.

De honnan a név?

Harald Blaatand (vagyis Harald Bluetooth) vikingtől, akinek egykor sikerült egyesítenie a különböző nézeteket valló, és egyesülni nem akaró Norvégiát és Dániát. A Bluetooth-t kiagyaló cégek (Ericsson, IBM, Intel, Nokia, Toshiba) alapgondolata is ez volt. Egyéges kommunikációs szabvány. Ahogy a vikingnek sikerült, a sokat támadott és sok gonddal küszködő rádiós technológiának is sikerült - többé-kevésbé.

A technológia 8 eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé egy 10 méteres hatótávolságon belül. Az otthoni felhasználás volt a cél, a mindennapok eszközeit volt hivatott összekötni. Az Ericsson 1994-ben mutatta be először az 1.0-s prototípust, mely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A főleg kompatibilitási gondokkal küszködő szabvány továbbfejlesztését remélték. A legnagyobb baj az volt, hogy az összekapcsolt eszközök egyszerűen nem ismerték fel egymást.
Ahhoz, hogy valamennyi eszköz ismerje egymást, mindegyikbe integrálni kellett az összes kommunikációs forma protokollját. Ez viszont költséges megoldás. Eleinte lassú is volt a kapcsolat. Az 1.1-es változat már kellő adatátviteli sebeségű volt, a 2001-ben megjelenő 2.0 pedig már 10 Mbps (Megabit per másodperc) sebbeséget tudott elérni.

Hogyan működik a Bluetooth?

A működésből adódóan az effektív sávszélességnek töredéke a valós átviteli sebesség.

A Bluetooth a hasonló kommunikációs szabványokhoz hasonlóan az adatokat csomagok formájában forgalmazza. Az átviteli közeg a levegő, az eszközök között rádióhullámok formájában terjednek a jelek átvitelére használt impulzusok. A rádióhullámok 2,4 GHz-es (2400-2483.5 MHZ közötti) frekvencián terjednek tova a levegőben. A kommunikációban résztvevő eszközök mindegyike kap egy címet, ami alapján azonosítható a hálózatban. A különbözőségek áthidalásához, és a komminkáció sokfélesége miatt különböző átviteli módokat, ún. profilokat vagy layereket tartalmaz, attól függően, mi az átviendő adat. Nyilván másféle szabvány kell egy hangátvitelhez, mint egy nyomtatandó adat elküldéséhez. A tervezett 20 profilból tulajdonképpen csak 13 használható. Ezek közül is vannak olyan profilok, mely jellegtől függetlenül, minden egységben kötelező jelenlétű, az opcionális profilok azonban csak azokban találhatók meg, melyek ténylegesen használják is. Pl. a GAP (Generic Access Profile) hivatott az összeköttetés megteremtésére, így ez minden eszközből kihagyhatatlan.

Felsorolásképpen megemlítjük a fontosabb profilokat:

• GAP (Generic Access Profile)
• SDAP (Service Discovery Application Profile)
• CTP (Cordless Telephony Profile)
• IP (Intercom Profile)
• SPP (Serial Port Profile)
• HS (Headset profile)
• DNP (Dial-up Networking Profile)
• FP (Fax profile)
• LAP (LAN Access Profile)
• GOEP (Generic Object Exchange Profile)
• OPP (Object Push Profile)
• FTP (File transfer Profile)
• SP (Synchronization Profile)

A Bluetooth 3 osztályban terjedt el, ezek a leadott teljesítményben és a hatótávolságban különböznek egymástól.

• Class 1 - 100 mW - 100 méter
• Class 2 - 2,5 mW - 15-20 méter
• Class 3 - 1 mW - 10 méter

A kapcsolat vezérlését megvalósító kialakításban helyet kapott (célszerűen) a master-slave (mester-szolga) adattovábbitási vezérlés. A hálózatban egy (vagy több) kitüntetett szerep kerül kiosztásra, ez a master. A master vezérli az adattovábbítást, így a vezérlés nélküli káosz küszöbölhető ki. A slave eszközök pedig a master utasításait követik. Így pl. egy slave eszköz ha aatot akar valamelyik másik eszköznek továbbítani, szól a masternek. A master megfelelő körülmények esetén ezt jóváhagyja, és megteremti a közvetlen összeköttetést a céleszközzel. Így a kapcsolat szervezett, és irányítható.
A Bluetooth képes szinkron és aszinkron kapcsolatot is felépíteni, attól függően, hogy az összekapcsolt eszközök közül melyek küldenek és fogadnak adatot. Kép PC összekötése során aszinkron átvitelről beszélünk, hisz a gépek küldenek is adatot, és fogadnak is. Itt viszont korlátba ütközhetünk. Ugyanis az 1 Mbps sebesség két irányban elég lassúnak bizonyul. És ez jóval kevesebb, ha a vezérlőjeleket is levonjuk. Szinkron átvitel esetén a küldött és fogadott adatmennyiség is 432 kilobit másodpercenként. Akárhogy nézzük, ez nem valami sok. Aszinkron átvitelnél már az egyik irányban 721, míg a másikban 57,6 kbps sebesség érhető el. Ez célszerűen PC-nyomtató kapcsolatban használható. A számítógép (viszonylag) nagy sebességgel küld át adatokat, a nyomtató pedig a kisebb sebességű vonalon küldi vissza a gépnek címzett információkat. Hang átvitelekor mindkét irányban 64 Kbps sebességű a kapcsolat.

A vezetéknélküli technológiában a jövő

Most pedig szóba kerül a mobiltelefon. Mivel a telefon mobilitása, hordozhatósága miatt örvend nagy népszerűségnek, eleve rossz gondolat kábellel hozzákötni valamihez. Rádiós kapcsolat az ideális. Habár van IrDA (infrared data association - infravörös adatkapcsolat), ez látókörű kapcsolatot jelent, nem túl ideális. Hisz ha az adó és a vevő kikerül egymás látóteréből, megszakad a kapcsolat. Bluetooth esetében ez nem gond. És mivel mindkét eszköz, a telefon és a PC kapcsolati profiljai is kidolgozásra kerültek minden eszközben, a kommunikáció képes a működésre. Igazán ezen két eszköz közötti adatkapcsolatot sikerült a legjobban realizálni, és jelenleg a legelterjedtebb is. Gondoljunk csak bele. Felszabadítjuk a kezünket, és nincs szükség vezetékre se. Gondok jelentkeznek az összekapcsolás körül. Az ugyanis kicsit nehézkes. Először is minden eszközt felismerő módba kell kapcsolni, majd (ahol erre szükség van), a vezérlőprogramot is telepíteni kell, valamint az kommunikációban résztvevő eszközöket fel kell venni a saját eszközök közzé, ezután a következő csatlakozáskor egy lépéssel kevesebbet kell megtennünk. Ezután minden adatmozgást mindkét komunikáló fél esetében jóvá kell hagyni. Ez felesleges terheket ró a felhasználókra. És előfordul, hogy ezen sorrendek betartása során sem jön létre a hőn áhított kapcsolat. A gondolatmenet az emberi észjárással ellentétes, de működik.
Mivel egyszerre több eszköz kapcsolható össze és rádiós összeköttetésről van szó, valahogy védeni is kell a kialakult hálózatot illetéktelenektől is. Erre szintén kidolgoztak egy titkosítási rendszert, hisz azon túl, hogy az összekapcsolt eszközök eltérő azonosítóval rendelkeznek, egy hitelesítő kulcsra is szükség van a kapcsolat felépítéséhez. Ez egy hálózaton belül egy kulcsot jelent, amit minden eszköznek megadunk. Ha a kódok egyeznek, a kommunikáció létrejöhet a helyes kulcsot tartalmazó eszközök között. Ezek alapján a védelemmel sincs túlzott gond.

A Bluetooth alkalmazása

A Bluetooth technológiát vezetéknélküli hálózatok, eszközök összekapcsolására különböző, általában mobil (tehát legtöbbször nem fix helyen lévő) eszközök, illetve kis energiafogyasztású berendezések esetén használnak.

Néhány Bluetooth-felhasználási eset:

• Asztali számítógép és egy vagy több hordozható eszköz összekapcsolása (PDA, notebook, mobiltelefon)
• Ha a hálózat nem igényel nagy átviteli sebességet (egér, billentyűzet nyomtató, amennyiben a kábelezés nem megoldható)
• Egyéb esetek, amikor nem célszerű, vagy lehetséges kábelt vagy más átvitelt megvalósítani (PC internetkapcsolatának kiterjesztése PDA-ra vagy mobiltelefonra, bár ezekre is létezik jobb megoldás)
• Ideiglenes, ritkán használt (és ezért nem kábelezhető) kapcsolatokra.

Megemlítjük, hogy lehetséges számítógépek hagyományos LAN hálózati össszeköttetése, de ez estetben a sebesség az elterjedt 100 Mbites kábelezésnek csupán töredéke lesz.



Természetesen a mobilitás az előállítási költségek növekedésével jár, de mindeképpen a vezetéknélküli összeköttetésben van a jövő. A Bluetooth még nem ez a jövő, de jó úton halad a kitűzött célok megvalósítása felé.
Már csak azért is, hiszen készül a Bluetooth 2.0, mely a jelenlegi 1 Mbps sebességnél háromszor lesz gyorsabb.
Célunk volt a Bluetooth névre keresztelt rádiókommunikációs szabvány ismertetése, feleslegesen nem bonyolódtunk bele a részletekbe, hogy mindenki számára érthető maradjon az írásunk.

by Imi [Szerkesztve, kibővítve: 2005. 09. 03.]
Forrás: Tom"s Hardware Guide, SG, Sony Ericsson

Jelen cikkünkben nem a DC (Direct Connect) technikai megvalósításáról, nem is a legnépszerűbb DC kliensekkel, de még csak nem is a HUB-okkal fogunk foglalkozni. Az alapvető cél a DC++ kliens helyes beállítása, mely viszont könnyen alkalmazható bármilyen más kliensre is (pl. CZDC).
Ha a szoftvert letöltöttük (www.dcplusplus.com) címről, és sikeresen feltelepítettük, elindítottuk, akkor megkezdhetjük a beállítást.
Ehhez a File menüben kattintsunk a Settings parancsra, mely hatására előbújik a kliens beálllítási lehetőségeit rejtő panel.

1. Általános beállítások
A bal oldali opcióválasztóban kattintsunk a General feliratra. Az itt található beállítások helytelen megadása csatlakozásképtelenséghez vezethet, figyeljünk oda.
A Nick lesz az azonosítónk, ún. "becenevünk", ha felcsatlakozunk valamely DC HUB-ra. A HUB-ok azok a szerverek, melyekre a felhasználók felcsatlakoznak, ezek segítségével tartják a kapcsolatot. Ha le szeretnénk valamit tölteni, akkor előbb legalább egy HUB-ra kell felcsatlakoznunk.

A Nick-re vonatkozó megkötések: kötelezően (Magyarországon persze) a [HUN] felirattal kell kezdődnie. Nem maradhat el a szögletes zárójel sem, és a benne levő HUN felirat csupa nagybetűs legyen. A folytatásra nincs megkötés, valamilyen becenevet adj meg.
Pl: [HUN]Ferike vagy [HUN]marcsy vagy [HUN]americangirl.
E-mail: a valós e-mail címedet írd be, időnként a HUB-ok üzemeltetői ellenőrzik a HUB-jukra felcsatlakozott felhasználók e-mail címét. Ha érvénytelen címre bukkannak, az illetőt kitiltják a HUB-ról.
Description: Megjegyzések, melynek a neted sávszélességét valamint a megosztásaid tartalmát összegzi.
Sávszélesség: a forma [max. letöltés/max. feltöltés] legyen. Max letöltés az a sebesség, mely az Internet szolgáltatód által nyújtott maximális letöltési sebesség Kbitben vagy Mbitben. A feltöltés pedig a Netszolgáltatód által nyújtott max feltöltési sebesség szintén Kbit vagy Mbit egységben. Pl. ha modemes vagy, akkor ez jellemzően: [56K/56K], ADSL példa: [512K/128K], [1024K/256K], LAN internet esetébe pedig pl. [6M/2M].
Az sávszélességet helyesen add meg. A Description mező többi részébe röviden írd le, mik találhatók a megosztásodban.
Pl: [512K/128K] MP3, filmek, programok, képek
Ez egy helyes példa a Description mező kitöltésére.
A Connection type az Internet típusod megnevezése. Ez lehet modemes net (28, 33, 56 kilobit másodpercenként), lehet DSL (szélessávú, pl. ADSL), lehet kábelnet (Cable, pl. chello), ISDN, Satellite (műholdas net), valamint helyi hálózati (LAN T1, LAN T3, pl. kollégiumban, egyes iskolákban, stb).
Szintén fontos a helyes kitöltés. Ha nem tudod, nézz utána a szerződésedben, vagy a rendszergazdánál, esetleg az internetszolgáltatónál.

További beállítások a kapcsolatra vonatkoznak. Ez az esetek többségében vagy aktív (Active) vagy passzív (Passive).
Az aktív kiválasztása után meg kell adnod az aktuális IP címedet, ill. a kapcsolatra használt port számát. Ha nem tudod az IP címet, kiderítheted, ha a www.whatismyip.com címet felkeresed.
Ha nem vagy biztos a beállításokban, válaszd a passzív módot. Ekkor más teendőd ebben a részben nincs. Viszont fontos megjegyezni, hogy a passzív állású DC-zők más passzív személyektől nem tölthetnek, kizárólag aktív emberkéktől. Míg aki aktív, az bárkitől tud tölteni.

2. Letöltési helyek
A kicsit csalóka megnevezés két jellemzőt takar. A befejezett fájlok helyét a merevlemezeden, valamint a folyamatban lévő, még nem befejezett fájlok ideiglenes helyét. Ezek beállításához klikkeljünk a bal oldali listán a Downloads részre.
A befejezett letöltések helye a Default download directory részben megadott helyre fog kerülni, miután sikeresen letöltötted. A hely kiválasztásához kattintsunk a Browse gombra, majd keressünk egy megfelelő helyet.
Az Unfinished downloads directory fogja tartalmazni a folyamatban lévő letöltések ideiglenes helyét. Itt is a Browse gomb segítségével tallózhatunk a winchesterünkön. A két hely ne legyen azonos! Hogy miért célszerű ez? Mert a befejezett letöltési helyet célszerű megosztani, viszont nem befejezett fájlokat tilos a HUB-okon megosztani.


a)
Most klikkeljünk a Configure Public Hub lists gombra. Itt a publikus HUB listához pakolhatunk listafájlokat. Ezek a listafájlok tartalmazzák az elérhető HUB-okat. A megjelent ablak tetején lévő mezőbe írjuk be ezt:

http://www.dcinfo.org/hungaryhublist.config.bz2

Figyel em! Ez nem egy internetcím, ahonnan letöltünk valamit, hanem a magyar HUBok listája. Ha beírtuk a címet, kattintsunk az ADD gombra, majd az OK megnyomásával be is csukhatjuk az ablakot.


3. Megosztások
Újabb fontos lépés: a megosztásaink megadása, azaz azok a fájlok, melyeket felkínálunk mások számára. Ez csak akkor kerül tőlünk letöltésre, ha valaki direkt letölti tőlünk. Ez nekünk kimenő adatnak, azaz feltöltésnek minősül. Mivel a DC legfontosabb filozófiája az, hogy "Ha adsz, akkor kapsz", ezért célszerű "bőkezűnek" lennünk. A valóságban ez úgy érvényesül, hogy a HUB-oknak van egy szükséges megoszási minimum kérelme. Ha neked nincs annyi megosztásod, nem mehetsz fel az adott HUB-ra. Viszont a "legjobb" (és legtöbb) cuccok az ilyen népszerű, nagy megosztást kérő HUB-okon vannak, pontosabban a HUB-ra felcsatlakozott felhasználók gépén.
Kattintsunk a Share opcióra a bal oldali választóban. Megosztásunk listáját a jobb oldali listamező tartalmazza, ez első esetben üres. Az Add folder gombra kattintva különböző mappákat jelölhetünk ki a merevlemezünkön, tehát ezen mappák tartalmát látjátk és tölthetik a ránk csatlakozott DC-zők. A megosztások tartalmát a HUB-ok üzemeltetői gyakran ellenőrzik. Több mappát is kijelölhetünk, akár különböző helyekről. Ha egy mappát hozzáadtunk a listához, többet is lehet, kattintsunk újfent az Add folder gombra. A lista alatt olvashatjuk a megosztásunk teljes méretét gigabájtban mérve. Célszerű 3-5 GB-nyi adatot megosztani. Ha egy mappát törölni akarunk, kattintsunk a listán a mappa nevére, és nyomjuk meg a Remove gombot. Ez a művelet sem a mappát, sem a tartalmát nem törli le, csak a megosztási listából veszi ki, tehát az így kivett listát nem osztjuk meg a továbbiakban.


4. A slotok beállítása
A slot az a képzeletbeli csatorna, ami létrejön a géped és a tőled töltő gépe között. Tehát amennyi slotot engedélyezel, egyidőben annyi ember tölthet tőled.
A másik oldalról: te attól a személytől tölthetsz, akinek van szabad slotja. Ha 3-at engedélyezel, akkor 3 ember tölthet tőled egyszerre.Ha egy negyedik is akar, akkor várnia kell, mert nincs elegendő slot. Az engedélyezett slotok számát a HUB-ok erősen meghatározzák. Tehát célszerű ehhez igazítani. Általában 3-5 slot engedélyezése elég szokott lenni, első esetben írjunk be ennyit.

A legfontosabb beállításokkal végeztünk is. Az OK gomb lenyomásával tudassuk kliensünk számára, hogy befejeztük a beállítgatást, tárolja az általunk megadott paramétereket. Előfordulhat, hogy később ezeken módosítani kell. A legtöbb paramétert meghatározza az a HUB (vagy HUB-ok) amire felcsatlakozunk. Ezek lehetnek:

• A megosztás mennyisége, melyet a (3) pontban tárgyaltunk


• A slotok száma, a (4) pontban részleteztük


• Valamint ha nevet, e-mail címet vagy netszolgáltatót váltunk, a személyes és kapcsolatunk beállításai is változhatnak, melyekről az (1) pontban írtunk.

5. Egyebek, amire figyelni kell, vagy tudni illik
A HUB-oknak szabályzata van, és ezekre a paraméterekre ki is térnek, elég részletesen. Pl. mennyi megosztásra van minimálisan szükség, mi nem lehet a megosztásunkban, stb. Egy HUB szabályzatát elolvashatjuk, ha a közös chat-be beírjuk: +rules majd lenyomjuk az Enter billentyűt. Ez általában egy új ablakban jelenik meg, melyet a szabályok elolvasása után be is zárhatunk. Fontos, hogy ha egy új, általunk még nem látogatott HUB-ot keresünk fel, olvassuk el a szabályzatot. Végső esetben a HUB-ok operátorai is segítenek problémánk megoldásában. Őket a nevük előtt levő [OP] előtagról ismered fel.
Figyeljünk arra, hogy a Configured public hublists feliratnál a lista aktuális eleme az általunk megadott (hungaryhublist tartalmú) cím legyen. Ha nem, a görgetősávot lenyitva válasszuk ki. Ez csak akkor működik, ha a (2) pont a) részében megfelelően jártunk el.
Egy HUB-ra úgy csatlakozhatunk fel, hogy a listán a nevére duplán ráklikkelünk. Ekkor megnyílik a HUB, egy új ablakban. A HUB lista se záródik be, a legalsó sorban lévő fülek a nyitott ablakokat mutatják, az előtérbe hozásukhoz kattintsunk a fülek valamelyikére. A HUB-ra csatlakozott felhasználók a jobb oldali listában szerepelnek, balra pedig cseveghetünk a többiekkel. Az alsó részen helyet foglaló lista az aktuális fel- és letöltéseket mutatja. Ha töltünk, ezt zöld színű folyamatjelző hirdeti, míg a feltöltésről (ha valaki tőlünk tölt) piros színű folyamatjelző tanúskodik.
Kereshetünk az éppen fent lévő felhasználók megosztásaiban, ha a nagyítót ábrázoló 3 ikon közül a bal szélsőre kattintunk. A megjelenő kereső ablakban adhatjuk meg a keresésnek megfelelő feltételeket. Csak azokon a HUB-okon kereshetünk, amelyekre felcsatlakoztunk, tehát az alsó fül-listában meg van nyitva a HUB. A találatokra való dupla klikkeléssel le is tölthetjük az adott fájlt.
Végül egy kép a DC++ képernyőjéről és néhány eleméről (kattints a képre a kinagyításhoz):


További problémák megválaszolásában stábunk szívesen segít, ha küldesz e-mailt, Gyors üzenetet, vagy a csevegőn megkeresel minket. De rajtunk kívül rengeteg DC-vel foglalkozó weblap, fórum is megtalálható a világhálón. Ha jobban érdekel a téma, látogass el a http://p2p.lap.hu oldalra.Itt kategóriákba rendezve, csoportosítva fogod megtalálni a DC-vel foglalkozó oldalakat, a többi P2P (peer-to-peer) fájlcseréléssel foglalkozó szájtok mellett.

-K.I

Tipp!

Megújult fórumunkban kiemelt helyet kapott a DC-zéssel foglalkozó topik, így további tanácsok, tippek és segítség a fórumban!

Írásunk bármely Java kisalkalmazást használó chat oldalnál útmutató lehet, bár vannak a Jójáték csevegőre vonatkozó rész is, hiszen jobbára itt fordulnak elő Java-s gondok.
Kezdjük a probléma okával. Jobbára Java-s gondok Windows XP operációs rendszer alatt jelentkeznek, főleg azért, mivel az XP kiadásának idején a Microsoft és a Sun Microsystems (A Java megalkotója) nem voltak "puszipajtások", sok vitájuk volt, így az eddigiekkel ellentétben a Windows XP-be már nem került bele alapból a Java futtatókörnyezet. Ugye, a Java-s csetek esetében erre szükség van. No de A Sun oldaláról folyamatosan le lehet szedni a teljes Java virtuális gépet, ami nemcsak appletek, hanem egyéb Java alkalmazások futtatására is alkalmas. Az apró szépséghiba "mindössze annyi", hogy épp a csevegőkhöz nem nagyon válik be, főként a szóban forgó Jójáték esetében nem.

Mit lehet tenni? A legjobb az, ha elfelejtjük a Sun által kiadott Java-t. Már ha a cseten kívül másra nem akarjuk használni. A többség azonban nem akarja.
Ekkor letöltjük a Microsoft saját Java futtatókörnyezetét, a Microsoft VM-et. Ezt a redmondi cég weboldaláról(www.microsoft.com) megtehetjük, de hogy ne kelljen annyit kutakodni utána ezen a meglehetősen szerteágazó oldalon, felraktuk mi is a szerverünkre, mely megtalálható a Letöltések menüpont Rendszer kategóriájában, és a Microsoft VM nevet viseli.
Letöltjük, türelmesen kivárjuk míg ez befejeződik, majd telepítjük. Ebben nem lesz sok beleszólásunk, voltaképpen csak a Tovább gombot kell használnunk.
És ekkor szokott jönni a hidegzuhany. Feltelepítettük, és hőn szeretett csevegőnk mégsem működik. Nos, ilyenkor célszerű megnézni, hogy be van-e egyáltalán kapcsolva frissen installált Microsoft-os Java környezetünk. Ehhez szükségünk van egy Internet Explorer ablakra. Elérhető a Start menüből, ha nem, a Futtatásba írjuk be: iexplore, majd az [Enter] billenyű leütésére elindul. Ekkor válaszuk a felső menüből az Eszközök pontot, azon belül pedig az Internetbeállítások parancsot.
Valahogy így:


Ezután az alábbi ablakot kell eredményül kapnunk:

Ahogy az ábrán is látható, a Java (Sun) alatti Use JRE szöveg előtti négyzetet hagyjuk üresen, ha pipát találunk itt, vegyük ki egy ráklikkeléssel. Ezek után a Microsoft VM alatti Java JIT fordító engedélyezése részt pipáljuk ki, ha ez eddig nem történt volna meg. Az Ok gomra kattintással a rendszer tudomásul veszi a változtatásokat, majd nincs más dolgunk, mint az összes Internet Explorert bezárni. Ezután elindíthatjuk újra a böngészőt, de már a Microsoft Java környezet fog üzemelni.

Ha a Windows-unkon telepítve van a Service Pack 2 (SP2), akkor első alkalommal valószínűleg még nem fog menni, mivel a 2-es javítócsomag letiltja a kisalkalmazást használó ablakokat. Az ablak tetején lévő sárga csíkra kattintva választhatunk olyat, hogy "Előrugró ablakok engedélyezése", de véletlenül se az ideiglenes engedélyezést kell választanunk. Ezek után újfent bezárjuk az összes IE ablakot, és a legközelebbi indításnál már nagy valószínűséggel nem lesz gond egyetlen Java-t használó csevegőnél sem.
És hogy megtudjuk, van-e SP2-nk, kattintnuk a Start menüre, majd a jobb panelen lévő Sajátgép pontra a jobb egérgombbal, és a megjelenő menü legalsó, azaz Tulajdonságok pontot válasszuk.
Eredmény a következő ablak:

És ha az ábrán látható bekarikázott sort látjuk, akkor a fentebb írt SP2 beállítást is végezzük el, de szigorúan csak a Microsoft VM telepítése és bekapcsolása utáni első IE indítás alkalmával.

Egyszóval most egy gyors Java konfigolást követhetett figyelemmel a Tisztelt Olvasó, ha mégis bármiféle hasonló gond lenne, várjuk az e-maileket a szerkesztőség címére.

-K.I.

Cikkünk tárgya nem a peer-to-peer, azaz az egyenrangú fájlmegoszás ismertetése, de néhány ide vágó részt nem hagyhatunk ki. Valamint nem fogunk referenciákba és technikai kérdésekbe belebonyolódni, a mindennapi stílust és a torrentezés megértéséhez szükséges információk átadását tartjuk szem előtt.
Korábban a letöltésekre kizárólag a szerver-kliens forma volt a jellemző. Azaz volt egy szerver, melyen a letöltendő információk voltak, a kliensek a szerverhez csatlakozva kapták meg a számukra szükséges adatokat. A szerver pedig sorban egymás után kiszolgálta a klienseket. Ha sok a kliens, akkor a szerver leterhelődik, mindenki lassan kapja meg amire szüksége van, és bosszankodik.
Itt egy kép a működés elvéről:


A peer-to-peer (egyenrangú) letöltéseknél a felhasználók egymást is használják le- és feltöltéshez. Az információk gépről gépre adódnak át, a szerver pedig csak néhány felhasználót szolgál ki. A többiek tőlük töltenek.
Képzeljük el a következő szituációt:
Adva van egy szerver, melyen fontos alkalmazások vannak. Van pl. 10 kliens, aki ezeket szeretné letölteni. A szerverhez egyszerre csak maximum 2-3 kliens csatlakozik, és tölti az információkat. Ez legfeljebb harmadolja a szerver kapacitását. A maradék 7-8 kliens pedig a szerverhez közvetlenül csatlakozó kliensektől tölt. Hogyan? A szerver az információt továbbítja a kliensnek. Ezt letöltésnek hívjuk. Közben a megkapott adatokat a kliens kifelé is közvetíti a többieknek. Ez a feltöltés. Így tulajdonképpen átmegy a kliensen az adat, de ezalatt a saját gépére is lejön az alkalmazás. Mindenki csak a saját kapacitása szerint tölt le- és fel. Mivel mindenki tölthet mindenkitől, és mindenki adhat mindenkinek információt, logikus, hogy számtalan irány lehetséges, ahonnan tölthetünk, valamint felgyorsítja a letöltést, mivel az egyik adatblokkot innen, a másik adatblokkot onnan töltjük. Egyszóval gyors.
A működési elvének vázlata a következő:


A BitTorrent működése is ezen alapul. A letöltendő fájl a webszerveren található, a felhasználók egy központi információ-közlőhöz, a trackerhez csatlakoznak. Az információátadás a felhasználók között a trackeren zajlik. Itt van nyilvántartva ki honnan mit tölt. A felhasználók között hagyományos átviteli módon, egyenrangúan közlekedik az információ. A felhasználók fogadják az egyes adatblokkokat, de ugyanakkor adják is ki, hogy más is hozzáférjen.
A letöltőknek szükségük van egy BitTorrent kliensprogramra, mely a kommunikációt megoldja, valamint a csatlakozás jellemzőit tartalmazó torrent fájlra, melynek kiterjesztése a ?.torrent?. Mielőtt valamilyen programra szükségünk van, megkeressük a torrentjét valamely torrent oldalon. A linkgyűjteményünkben sok torrent oldalt találhatsz. Ha megvan a kiszemelt program, letöltöttük a torrentjét, szükségünk lesz a kliensre. A Letöltések között találhattok néhány klienst. A kliens programot feltelepítés után elindítjuk és betöltjük a torrent fájlt. Ez a torrent mindössze néhány tíz vagy száz kilobájtos fájl, mely tartalmazza a letöltéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges információkat. Nem a fájl szerveren való lelőhelye található benne, hanem a letöltendő fájl (ami sok esetben jó néhány száz vagy ezer megabájtos) információi, a trackerrel és a kliensekhez való csatlakozással kapcsolatos szabályok. A torrent fájl betöltését és a letöltés elindítását követően elindul a csatlakozás a trackerhez. Ha ez megvan, megkapja a kliensünk a szükséges információkat, csatlakozunk az ügyfelekhez, és megindul a letöltés. Közben mi is bekerülünk az ügyfelek listájára, és mi is adjuk ki azokat az információkat, amit töltünk. Periodikusan ismétlődik a le ill. feltöltés. Ha senki sem tölt, tehát nincsenek ügyfelek, a letöltés áll. Jobban szólva nem, csak nem jön le egy bájt adat sem. Amint elkezdenek tölteni, nálunk is megnő a letöltés sebessége. A BiTorrent a letöltendő anyagokat többi kisebb részre tördeli, és ezeket tölthetik az ügyfelek. Amint egy rész a klienshez megérkezik, máris küldi szét a többi kliensnek. Így aztán nem a teljes fájl megérkezése után terjesztjük szét, hanem csak a fájl szeleteket. A BitTorrent használata ezért nagy fájloknál előnyös, ami illegális anyagok terjesztésére is kiválóan alkalmas. Természetesen mi nem erre szeretnénk buzdítani a mélyen tisztelt Olvasót, de kétségtelen, hogy rettentő mennyiségű törvénytelen anyagot töltenek le a látogatók ezen módszer alkalmazásával. Azonban a BitTorrent használata mellett szólnak a legális adatok letöltése, hiszen a kapacitás nem a szerverre hárul, hanem a felhasználók megosztják egymás között. És ez az egész alapja. Ezért lehet gyorsan tölteni akkor, ha sokan töltik ugyanazt az állományt. A jogvédett anyagok letöltésétől való elrettentésképpen megemlítjük, hogy a BitTorrent forgalmat figyelik, és a letöltőket azonosítani tudják. Nem egy letöltőt fogtak perbe az Egyesült Államokban.
Ha kicsit körülnézünk az Interneten, megoszlik a vélemény a BitTorrentről, hiszen van aki támogatja, van aki nem. Nyilvánvalóan az illegálisan terjedő anyagok alkotói nem nézik jó szemmel a fájlcserélőket. Viszont van békés felhasználási köre is. Igaz, néha túlzásokba esnek a fájlcserélőkkel kapcsolatban az ellenzők. Legtöbbször az elrettentés a cél. De be kell látnunk, túlozni nem éri meg, és az elrettentés sem sül úgy el, ahogy azt várnák. A megrögzött letöltők úgyis használni fogják ezután is. És az sem mellékes, hogy így nem terhelődnik le feleslegesen a webszerver.
Persze a fejlődés nem áll meg. Nemrég harangozták be a BitTorrent utódját. Erről majd egy későbbi cikkünkben számolunk be.
-Imi

(forrás: BitTorrent.com, hwsh.hu, sg.hu)